Vica blogja

♥:(

"Azt hiszed úgy döntöttem,hogy vége.Azt hiszed nem szeretlek.Azt hiszed már nem érdekelsz,hogy már nem kellesz…Pedig nem így van,csak így kellene lennie.Majd talán rájössz,hogy nem bántani akartalak,tudod nem a szívemre ,hanem az eszemre hallgattam. Választottál.Vagy okkal,vagy ok nélkül.Választottál…Hibáztál…Megbocsájtottam…Barátság sohasem lesz köztünk,szerelem után nincs barátság.Én mindig is máshogyan fogok gondolni Rád… igaz szerelemmel .Tudom, hogy ami elkezdődött,annak egyszer vége is kell,hogy legyen..De ne most… ne így.Minden nap veszekedtünk,de amikor jött a kínos csend azt éreztem,hogy szeretlek és meg akarlak ölelni, számon akarom érezni a szád, és megcsókoltalak. És hopp, mintha semmi sem történt volna előtte , olyan tökéletessé vált újra minden. Igen…minden nap veszekedtünk,de minden nap harag nélkül feküdtem le,és mindig Rád gondoltam elalvás előtt..Másnap pedig úgy keltem fel,hogy mikor láthatlak végre?Bárhová néztem eszembe jutottál.Sohasem múlt el,se régen se most se semmikor nem múlt el,az elejétől fogva így érzek,csak erősödött folyton…egyfolytában.De egyre többet veszekszünk,bár így jó…szeretek veled kibékülni!Te mindig tudod,hogy mit akarok hallani,mindig tudod mi kell nekem, mindig tudod,hogy hogyan bolondíthatsz magadba újra és újra.És mindig…MINDIG megtudsz nevettetni…ha veszekszünk,ha imádjuk egymást,ha ,ha utállak,ha utálsz.Ha velem vagy mindig és mindig csak nevetek…Boldog vagyok!Mindig is boldog leszek,csak legyél mellettem.Nem kell,hogy szeress,nem kell mindenkinek megfelelned,csak legyél itt nekem.Ameddig élek szeress,ha nem is olyan nagy szeretettel,csak egy kicsit is……elég..elég az is. *.* Ha csak tudom,hogy valahol fontos vagyok neked,nem érdekel már ha második vagyok,ha huszadik,csak ott legyek én is.Bármikor mikor visszagondoltam,csak arra emlékeztem,hogy mennyire jó volt veled mindig,mennyire jó volt… És annyira jó tudni, hogy most sincs másképp.."

Nem tagadom. Hiányzik:(

"Elveszítettél?-Sajnálom...Hogy hiányzom?-Elhiszem.Megtettél mindent hogy megtarts?-Te is tudod hogy nem.Ja hogy, szeretsz?-És ezt eddig miért nem mondtad??-Jaa mert féltél,hogy akkor gyengének tűnsz előttem!!.-Ha mondtad volna,talán még most is a tiéd lennék.."

"Sose fájt, hogy nem vagy
mindig mellettem,
s hogy miért vagy távol,
nem kérdeztem.
De az fájt, hogy nem félsz,
hogy elveszthetsz,
s a holnapunkról
te mást képzelsz."

"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

"És hogyha látsz más oldalán,
Hát te akartad így, nem az én hibám,
És nem mondhatod azt, hogy rossz voltam veled,
Most újra szabad vagy és bárki mással újrakezdheted."

"Nem vagyok tökéletes lány. A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom. Ügyetlen vagyok, és néha összetörik a szívem. Van, hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok, amikor semmi sem sikerül. De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek, akkor úgy érzem, hogy ez a különleges élet a valóság, és lehet, de csak lehet, hogy szeretek élni!"

"Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk!"